Ásványvíz vagy csapvíz?

Az emberi testnek mintegy 60-70 %-a víz, egyes szerveknek pedig, mint például a vese, az agyvelő, a szem stb., ennél is több vizet tartalmaznak. A szervek kielégítő működéséhez megfelelő vízellátásra van szükség. Az ember napi átlagos vízszükséglete 2,5-3,0 liter, amit részben ivóvízzel és különböző folyadékokkal, részben élelmiszerekkel, illetve kismértékben a tápanyagok biológiai oxidációjával juttatunk a szervezetbe (pl. 100 g zsírból 107 g víz képződik). Átlagosan naponta kb. 250-350 g víz keletkezik így a szervezetben.

A vízszükséglet kielégítetlensége a szervezet gyors legyengüléséhez és pusztulásához vezet. Amíg a teljes éhezést az ember több mint 60 napig képes elviselni, 15 %-nyi vízvesztés már néhány napon belül halált okoz.

Az emberi szervezetben a víz fontos biológiai funkciója elsősorban annak köszönhető, hogy ez a folyadék kitűnő oldószer, nagyon sok szerves és szervetlen anyag oldódik benne. Az emberi anyagcsere közbenső és végső termékeinek szállításában ezért elsődleges szerepet játszik.

A víz nemcsak kémiai anyagként, hanem fizikai tulajdonságai miatt is fontos szerepet tölt be az életműködésben. Nagy párolgáshője (2,43 kJ/g) révén elősegíti, hogy az ember még akkor is megőrzi állandó testhőmérsékletét, ha szervezete az erősebb munkavégzés következtében több hőt termel, vagy a környező levegő hőmérséklete megnövekszik. A verejtékmirigy váladéka, az izzadság gyors párolgásával tekintélyes hőelvonást idéz elő.

Az emberi szervezetben a víz kétféle módozatban található: oldóképességét teljes mértékben kifejteni képes ún. szabad vízként és az oldóképességében, mozgékonyságában korlátozott ún. kötött vízként.

Napjainkban egyre elterjedtebb az ásványvíz fogyasztása a szervezetnek szükséges vízigény kielégítésére. De mit takar pontosan az ásványvíz?

Az olyan forrásvizet, amelynek összetétele a környező talajvíztől eltér, oldott anyagtartalma az 1000 mg/l-t meghaladja, s különösen valamilyen jellegzetes vegyületet szokatlanul nagy mennyiségben tartalmaz, vagy magasabb hőmérsékletű: ásványvíznek nevezzük. A 24 °C-nál magasabb hőmérsékletű ásványvizet termálvíznek mondjuk.

Ha az ásványvíz sok szabad szén-dioxidot tartalmaz, savanyúvíznek mondjuk. A savanyúvizeknek két fajtáját szoktuk megkülönböztetni, attól függően, hogy alkáliföldfém-hidrogénkarbonát (kalciumhidrogén-karbonát, magnéziumhidrogén-karbonát) avagy alkálifémhidrogén-karbonát (nátriumhidrogén-karbonát) van-e benne nagyobb mennyiségben.

A szulfidos vizekben karbonilszulfid található. A karbonilszulfid víz hatására lassanként kénhidrogénre és széndioxidra bomlik: COS + H₂O = H₂S + CO₂

A kénhidrogén és szén-dioxid együttes jelenléte adja e vizek savanykás és egyben kissé záptojásra emlékeztető, jellegzetes ízét.

A keserűvizek egy része keserűsót (magnézium-szulfátot), más része pedig glaubersót (nátrium-szulfátot) tartalmaz. E magas szulfátion-tartalmú keserűvizeknek jellegzetes élettani (hashajtó) hatásuk közismert.

Ismerünk még ezeken kívül sok másfajta, pl. alkalikus, nátrium-karbonát, illetve nátrium-hidrokarbonát-tartalmú, továbbá lítiumsó-tartalmú, vasas, arzénes, jódos és radioaktív, főleg radont tartalmazó gyógyvizeket.

Az ásványvizek főbb összetevői a palackon szerepelnek, de nem biztos, hogy ezt a vásárlásnál figyelembe is vesszük illetve tudjuk, hogy milyen élettani hatásuk van. A magas nátrium tartalmú ásványvizet a szívbetegeknek és a magas vérnyomásban szenvedőknek kerülni kell. Az emberi szervezet napi nátrium szükséglete 3-10 g, ennél nagyobb rendszeres sófogyasztás a vesét és a keringési rendszert nagyon igénybe veszi. Fokozódik például a vérnyomás, ugyanis minden 5-6 g NaCl kb. 1 liter sejteken kívüli vizet köt meg, és így a keringő vér térfogatát jelentősen megnöveli.(Viszont az izzadó szervezet sok NaCl-ot veszít, ezért meleg helyen dolgozóknak ásványvizet/sós italokat/ kell adni védőitalként.)

Ezért – bár sokszor halljuk mindenhol, de mégis érdemes megfogadni – ásványvizek fogyasztásakor kérjük ki a háziorvosunk illetve gyógyszerészünk véleményét. Ha ez elmarad, akkor célszerű a különböző típusú ásványvizeket váltogatva fogyasztani.

A csapvíznek az ásványvízzel szemben több előnye van:

• a szervezet számára megfelelő arányban tartalmazza az ásványi anyagokat
• fizikai, kémiai, mikrobiológiai paramétereit rendszeresen ellenőrzik, minősége megfelel a 201/2001-es Kormányrendeletben előírtaknak (az ivóvíz minőségére vonatkozó határértékek szerepelnek „A víz minősége„ című részben)
• ez a víz az ivóvízhálózaton keresztül érkezik meg az otthonunkba, így elkerüljük a szállítás, tárolás nehézségeit
• nincs üres palack, így még a szelektíven gyűjtött, újrahasznosítható palackoknál is „környezetbarátabb”
• mindezekből következik az árbeli különbség, az ásványvíz ára kb. 50 Ft/l –nál kezdődik és valamelyik típus ára eléri a 200 Ft/l-t is, ezzel szemben az ivóvíz ára 0,30 Ft/l, azaz 1 l ásványvíz árán 150 liter  csapi ivóvizet ihatunk.

Végezetül: az Ön által fogyasztott ivóvíz minőségére vonatkozó részletes információkat megtalálja „A víz minősége” alpontunknál, amelyet akkreditált laboratóriumi mérési eredmények alapján állítottunk össze.