„A NEMZETI ÉRDEKEK MINDENEKELŐTT
„A nemzeti érdekek mindenekelőtt” Interjú Ritter Gézával, az ÉRV ZRt. vezérigazgatójával /Nógrád Megye, 2013. 01. 29-i lapszám/
Beszélgetőpartnerünk Ritter Géza úr, az Északmagyarországi Regionális Vízművek (ÉRV) ZRt. vezérigazgatója, akinek kinevezése óta a cég stabilan működik és ellátási területe folyamatosan bővül. Megyénkben a Szécsény, illetve a Pásztó környéki településeken már most is az ÉRV ZRt. látja el a víziközmű-szolgáltatást. A vezérigazgató messzemenőkig egyetért a rezsicsökkentésre irányuló kormányzati szándékkal, és az elmúlt két évben az új víziközmű-törvény elveivel összhangban több olyan integrációt is végrehajtott az általa vezetett társaság, amelyek a szolgáltatási díjak csökkentését eredményezték az érintett területen.
Nógrád megyében egyre nagyobb területen van jelen az ÉRV ZRt. Először Szécsényben, majd Pásztó városában és azok térségében vették át a szolgáltatást. Szerepel-e terveik között újabb területek „meghódítása”?
Az észak-, illetve dél-nógrádi térség integrációjának eredményeit, tapasztalatait is felhasználva Nógrád megyében is tovább kívánjuk folytatni a szolgáltatási terület bővítését. A víziközmű-törvény alapelveit, illetve a műszaki lehetőségeket figyelembe véve a legoptimálisabb megoldás az lenne, ha Salgótarján, illetve Bátonyterenye környékén is társaságunk végezné a szolgáltatási feladatokat.
Ennek megvalósítása érdekében már évek óta tárgyalásokat folytatunk Salgótarján város vezetésével a legmegfelelőbb megoldás megtalálása érdekében.
Állami tulajdonú társaságként legfontosabb célkitűzésünk, hogy a nemzeti érdekek - amely a víziközmű-szolgáltatás területén leginkább a szolgáltatás megfelelő minőségét és ezzel párhuzamosan annak optimális árát jelenti – minél szélesebb körben és mihamarabb érvényesülhessenek.
Törekvéseink eredményességét egyébként jól mutatja, hogy 2013. január 01-től több mint 60 település döntött úgy, hogy társaságunkat választja ki új víziközmű-szolgáltatójaként. Ezzel két év alatt mintegy 50%-al növelte társaságunk fogyasztói egyenértékét, és ennek további gyarapítása lehet a garanciája annak, hogy még jobb feltételeket tudjunk biztosítani fogyasztóinknak.
Salgótarjánban indokolatlanul magas a vízszolgáltatás ára. Mint szakember, milyen megoldásokat lát ebben az esetben?
Az ivóvíz-, illetve a csatornaszolgáltatási díjak szinten tartásának, illetve csökkentésének szándéka, valamint az egyes területek közötti nagy különbségek kiegyenlítése már az új víziközmű-törvény megalkotása során is kiemelt célkitűzés volt.
A Kormányzat rezsicsökkentési szándékán belül nemrégiben Orbán Viktor miniszterelnök úr éppen Salgótarjánban szólt arról, hogy a víz- és csatornadíjakat is csökkenteni kell.
Véleményem szerint semmi mást nem kell tenni csak a víziközmű-törvényben rögzítetteket kell végrehajtani. A kérdés, hogy egyes területeken ez milyen gyorsan tud megvalósulni.
A törvény egyébként a regionalitás alapelvét figyelembe vevő szolgáltatói integrációt támogatja leginkább.
Ez logikus is, hiszen a nagyobb üzemméretek és a szolgáltatói láncok (vagyis, ha az ivóvíztermelést végző társaság nem közvetlenül látja el a fogyasztókat) mellőzése mind-mind a fajlagos költségek csökkentéséhez vezethetnek.
Jó példa erre a dél-nógrádi térség szolgáltatói tevékenységének integrálása az ÉRV ZRt. keretei közé, amely mintegy nettó 40 Ft/m3 vízdíjcsökkentést eredményezett.
Egy ilyen típusú integráció Salgótarjánban és környékén még magasabb díjcsökkentést eredményezhetne.
A törvény előírásai alapján egyébként folyamatban van annak a végrehajtási rendeletnek a kidolgozása, amely a díjképzés elveit rögzíti, és természetesen figyelembe veszi azon jogos elvárásokat, hogy bizonyos díjkiegyenlítés és díjcsökkentés valósuljon meg.
Az Önök ágazatában mérföldkőnek ígérkezik a közműadó bevezetése. Miként élik meg ezt az Önökéhez hasonló szolgáltatók?
Az ágazatban sajnos egyfajta válsághangulat uralkodott el a közműadó bevezetése miatt, amely egyes cégeknél financiális problémákat vetett fel.
A közműadó mértéke elérheti akár a társaságok árbevételének 8-10%-át is, így abból adódóan, hogy az ágazat egyes szereplői, mint például társaságunk, eddig sem dolgoztak magas haszonkulccsal, még inkább szükségessé vált a szolgáltatói integráció.
Mi úgy véljük, hogy meg lehet találni a megfelelő eszközöket a Kormányzati szándék teljesítéséhez.
Itt vetődik fel egyébként annak a kérdése is, hogy a víziközmű-szolgáltatók profitorientáltak, vagy nonprofit működésűek legyenek-e.
Ön melyiket helyezné előtérbe, véleménye szerint melyik lenne a járható út?
Én személy szerint az utóbbit preferálnám, hiszen a víziközmű-szolgáltatás közüzemi szolgáltatás, és a szolgáltatók a saját területükön monopolhelyzetben vannak.
Megfelelő központi felügyelet mellett úgy vélem garantálható lenne, hogy a szolgáltatás minőségének és a műszaki színvonal fenntartásának biztosításához szükséges költségek megtérülése mellett a díjak mégis megfizethető szinten maradjanak.
Ebben a kérdésben persze meghatározó a tulajdonosi kör hozzáállása. A profitorientáltságot támogató tulajdonosok folyamatos haszontermelést várnának el.
De én inkább azt vallom, hogy elsődleges az ország működőképessége és ez elé nem helyezhető egyetlen cég érdeke sem!
A rezsi csökkentése nemcsak könnyítést jelent, hanem optimalizálja a fizetési hajlandóságot is. A társaság számára mennyi terhet jelent, hogy állandóan figyelje és kezelje a felhalmozott lakossági hátralékot?
Ez hatalmas problémát jelent a szolgáltatók számára. A folyamatos kintlévőség társaságunk esetében több száz millió forintot jelent. Ez pedig forrásokat von el beruházásoktól, illetve a likviditás biztosítását is jelentősen megnehezíti.
A kintlévőségek további emelkedésének megakadályozása miatt is kiemelten fontos a rezsiköltségek csökkentése.
Ha körbenézünk a világban, akkor láthatjuk, hogy ahol a rezsiköltségek kisebb arányát képezik a jövedelmeknek, ott több marad fogyasztásra, így ez a gazdaság jobb teljesítőképességére is pozitív hatással van.
Jól látható tehát, hogy a szolgáltatási díjak mérséklése több szempontból is kulcsfontosságú. Mint ahogyan korábban is említettem ezt a törekvést mi a szolgáltatók integrációjával segíthetjük elő leginkább.
Úgy tűnik, hogy a szolgáltató társaságok integrációja elkerülhetetlen. Ön, mint aki nagy tapasztalatokkal rendelkezik ezen a téren, milyen nehézségeket lát a folyamatban?
Ahogyan már említettem társaságunk az elmúlt két évben jelentős mértékben növekedett. Az egyes területek átvételéhez vezető út meglehetősen változatos. Minden eset különböző, de amelyben szemléletünk szerint mindegyik egyforma, az az, hogy valamennyi érdekelt fél szempontjait figyelembe kell vennünk és olyan megoldásokat kell kidolgozni, amelyben minden fél megtalálja a számítását.
Az önkormányzatok, mint közműtulajdonosok egyik legfontosabb érdeke, hogy a kezelésre átvett víziközművek műszaki színvonala megfelelő maradjon, ami a hosszú távú szolgáltatás alapfeltétele.
Ugyanakkor az önkormányzatoknak nagyon fontos az is, hogy az integráció lehetőség szerint a díjak mérsékléséhez, vagy szinten tartásához vezessen, illetve a munkahelyek legkisebb sérelmével járjon. Lényegesek tehát a munkavállalók szempontjai is.
És természetesen a legkiemeltebb szempont, hogy a fogyasztók érdekei teljes mértékben figyelembe vételre kerüljenek és kiváló szolgáltatást kapjanak, optimális díjakon.
Már maga a megfelelő konstrukció kidolgozása is hosszú egyeztetési folyamatok és sok-sok közreműködő együttgondolkodásának eredménye.
Ugyanakkor az integráció talán egyik legnehezebb része a konszolidáció, amely során megtörténik a munkavállalók, illetve a szükséges eszközök átvétele, a legfontosabb műszaki beavatkozások elvégzésre kerülnek és egy kibővített rendszer kezd el szerves egészként működni.
De úgy gondolom jól mutatja meglévő tapasztalatainkat a gond nélkül végrehajtott integráció (ha csak Nógrád megyét említem) Szécsény és Pásztó környékén, amelyek esetében büszkék vagyunk arra, hogy valamennyi érdekelt fél elvárása teljesülhetett.
Az imént említette a műszaki feltételek sokszínűségét is, és a rendszerek megfelelő színvonalának hosszú távú fenntartását. Mennyi erőforrás jut beruházásokra?
A vagyonkezelésünkben lévő állami tulajdonú víziközműveken eddig is folyamatosan megtörtént az amortizáció mértékének megfelelő visszapótlás. Sőt, a szolgáltatás biztonságának fenntartása érdekében sok évben a képződő amortizációt meghaladó értékben.
Ugyanakkor még ilyen óriási összegeket jelentő beruházások esetén is megállapítható, hogy a hálózatok rekonstrukciójára még ennél is többet lehetne költeni, hiszen már meglehetősen régen épült, többnyire acél vezetékekről van szó.
A meghibásodások elhárításának magas költségigénye, illetve a hálózati veszteség csökkentése érdekében nagyon fontos a hálózatrekonstrukciók továbbfolytatása, ennek ugyanis gazdasági megtérülése is számítható.
Ennél természetesen még fontosabbak azok a beruházások, amelyek a szolgáltatás biztonságát, a vízbázisok megfelelő védelmét hivatottak szolgálni. Ezek óriási pénzeszközöket emésztenek fel, amelyeknél a megtérülés gazdaságilag nem is értelmezhető, hiszen emberek életéről beszélünk. Ezen munkák elvégzése megkérdőjelezhetetlen.
Az integráció tapasztalatai azt mutatják, hogy sok esetben a műszaki színvonal fenntartására kevesebbet költöttek a szükséges mértéknél, így most még jelentősebb beruházásokat kell eszközölni.
Ez komoly terhet jelent, de ezen probléma kezelésében is segítségünkre van az új víziközmű-törvény, hiszen kötelezővé teszi az önkormányzati tulajdonú közművek működtetése után használati díj fizetését, és ezen források víziközművek fejlesztésére történő felhasználását.
A szükséges források rendelkezésre állásának biztosításában nagyon fontosak az egyes európai uniós, vagy állami pályázatok. Az ezek igényléséhez elengedhetetlen pályázati anyagok összeállításában és a projektek koordinálásában szintén nagy tapasztalatokkal rendelkezik társaságunk.
Talán az elmondottakból is jól látható, hogy társaságunk kiemelten törekszik a víziközmű szakma elismertségének növelésére és társadalmi felelősségvállalásával az életminőség javítására.
