A víz körforgása

A nap sugarai felmelegítik a tengerek vizét, melynek hatására egyes vízcseppek felemelkednek, gőzzé alakulnak, vagyis párolognak.

Felszállás közben a gőzcseppekkel teli levegő lehűl, ekkor a gőzcseppek újra vízcseppekké alakulnak, s felhőt alkotnak. A szél a felhőket a szárazföld felé tereli. A magas hegyeknél például a felhők egy része összetorlódik, a vízcseppek lehűlnek, és nehezebbek lesznek. A felhő végül kidurran, s a vízcseppek eső formájában lehullanak a földre. A föld felszínére jutott csapadék egy része a felszínen mozog, másik része a talajba szivárog. A felszínre hullott csapadék medrekben, vízfolyások formájában mozog, vagy a felszínen állóvizeket eredményez. Eközben különböző szerves és szervetlen anyagokat vesz fel. A felszínen mozgó vagy álló víz a hidrológiai körfolyamatnak megfelelően helyezkedik el, egyre nagyobb egységekké alakul, majd a befogadó tengerben talál helyet, s kezdődik elölről a körforgás.

A víz körforgása

Az emberi közösségek kialakulásának kezdeti időszakában nem volt gond a víz megszerzése, az ember ott telepedett le, ahol víz volt, vagy aszályos időben oda vándorolt, ahol vízre lelt. Ekkor még a vízszennyezés sem okozott gondot. Az emberek közvetlenül a folyókból tavakból, forrásokból, kutakból jutottak vízhez.

Földünk korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló, hasznosítható vízkészleteit az urbanizációs folyamat fokozódása, a lélekszámnövekedés az ipari fejlődés és a mezőgazdaság nagymértékű kemizálása súlyosan veszélyezteti. Mindezek szükségessé tették a céltudatos beavatkozást a víz természetes körforgásába.

A társadalom egyre növekvő vízszükséglete miatt egyre sürgetőbb feladat a vízzel való takarékos gazdálkodás, a pazarló kitermelés és felhasználás korlátok közé szorítása, valamint a szennyeződés elleni aktív védekezés, hogy a környezetszennyezés ne károsíthassa a vizet fogyasztók egészségét.