AZ ÉRV ZRT. ÜDVÖZLI, HOGY HATÓSÁGI ÁRAS LESZ A VÍZDÍJ

Hatósági áras vízdíj Az Északmagyarországi Regionális Vízművek ZRt. üdvözli, hogy hatósági áras lesz a víziközmű-szolgáltatás

Hat területre vonatkozó országvédelmi akciótervet hirdetett a miniszterelnök szeptember 19-én a Parlamentben. Ezek között szerepel a magas rezsiköltségek elleni fellépés. Ezt szolgálná, hogy központilag állapítanák meg a szemét-, a víz- és a csatornadíjakat. Ezt a miniszterelnök az MTI tudósítása szerint azzal indokolta, hogy „sok család a lehetőségei határán áll, ha a rezsiszámlák összege tovább nő, összerogyhatnak a teher alatt”. Mint mondta, a privatizált közműcégek magánérdekeket szolgálnak, „óriási extraprofitokat tesznek zsebre”, miközben az állam szerepe meggyengült. Ezen változtatva a kormány első lépésben a hatósági árkörbe bevonta a villanyáramot, a gázt és a távhőt, most pedig ahhoz kérnek támogatást, hogy a hatósági ármegállapítást terjesszék ki a szemét-, a víz- és a csatornadíjakra – mondta. Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszternek kell kidolgoznia a víz-, a szemét- és a csatornadíj hatósági árkörbe vonásáról szóló jogszabályt, az árképzés új rendszerével november 30-ig kell elkészülnie a tárcavezetőnek.

Kilencszeres különbségek

Az országban működő több mint 400 víziközmű-szolgáltató saját hatáskörben meghatározott árai között hét-kilencszeres különbségek is lehetnek országszerte. Ha csak a nagyvárosokat tekintjük, akkor a 2010-es adatok szerint a legkevesebbet, 513 forintot Debrecenben, a legtöbbet Pécsett kell fizetni: köbméterenként 685 forintba kerül a víz- és szennyvízelvezetés díja. Pedig a nagyvárosokban még alacsonyak a díjak.

Ennek az a magyarázata, hogy mindenütt mások a költségek, ugyanis nem mindegy, milyen mélyről hozzák fel a vizet, milyen távolságra vezetik el, mennyire elavult vagy modern a hálózat és a szennyvíztisztító, és hogy ki üzemelteti. Általában a nagyobb városokban alacsonyabbak a tarifák, mivel több lakosra oszlanak el az állandó költségek. Az árat egyébként az önkormányzatok állapítják meg úgy, hogy az a költségeket, valamint egy minimális nyereséget is tartalmazzon.

Örülnek a szolgáltatók

Örömmel fogadta a víz hatósági árassá tételéről szóló kormányzati bejelentést azÉszakmagyarországi Regionális Vízművek (ÉRV) ZRt. Orbán Viktor szeptember 19-én ismertetett akcióterve ugyanis lehetővé teheti, hogy a víz- és csatornadíjakban jelenleg meglévő díjkülönbségek jelentős mértékben csökkenjenek – jelentette ki Ritter Géza, az ÉRV ZRt. vezérigazgatója. Így ugyanis egységes szempontrendszer szerint képeznék az árakat, amely egyszerre veszi figyelembe a társadalmi elvárásokat, a vízgazdálkodási, a közegészségügyi, a gazdaságossági és a műszaki szempontokat. A változtatás egy 20 éve fennálló aránytalanságot rendezne.

Éves szinten akár több mint 60 ezer forinttal is rosszabbul járnak azok a fogyasztók, akik az ország legdrágább vezetékes vizét kapják. Nettó 485 forintot fizetnek egy köbméterért, míg azok, akikhez a legalacsonyabban áron jut a víz, mindössze 130-at. Az éves különbözetből egy átlagos, kétgyermekes család ki tudná fizetni az iskolakezdést. Sőt, erre még a csatornadíj is rárakódik; ennek esetében még kirívóbb a különbség: több mint 400 forint köbméterenként.

Két évtizede várja a szakma az év végéig kormány elé kerülő víziközmű-törvényt, amely a tervek szerint hatósági árat vezetne be ebben a szektorban is – fogalmazott Ritter Géza. A koncepció szerint a szolgáltatásból befolyó bevételek egy részét kötelező lesz fejlesztésre fordítani – akár csatornázásra. Ez azért is lehet kiemelkedően fontos pontja a majdani törvénynek, mert hazánkban a csatornázottság jelenleg mindössze nagyjából 70 százalékos. Az új Széchenyi Tervben megfogalmazott törekvések szerint a kormányzat 2015-ig ezt az arányt 85-90 százalék körülire szeretné emelni, ami pedig nagyot lendíthet a rákötéssel most még nem rendelkező ingatlanok árán.

A kazincbarcikai székhelyű ÉRV ZRt. – mint az ország egyik legjelentősebb víziközmű-szolgáltató cégének – vezérigazgatója azt reméli, hogy a régiójukban jelentkező tetemes mértékű lakossági tartozás is csökkenhet az árrendezés után. Jelenleg ugyanis csaknem negyed milliárd forinttal tartozik a lakosság a szolgáltatónak, és egyre nagyobb gondot jelent az intézményi kintlévőség növekedése. Ritter Géza szerint az árrendezés után ez is megfékezhetővé válhat. Az ÉRV ZRt. számára egyébként létkérdés, hogy ne növekedjenek a víziközmű-szolgáltatásokért fizetendő díjak, az ugyanis olyan mértékűvé duzzasztaná a kintlévőségeket, amellyel már a szolgáltatás színvonala kerülne veszélybe.

Ritter Géza ugyanakkor arra emlékeztet, miközben minden erejükkel és szakmai tudásukkal támogatják a kormányzati szándékot, fontosnak tartják, hogy a szolgáltatók mérete növekedjen, azok működési költségeit pedig racionalizálják, illetve biztosítsanak forrásokat a fejlesztésekre.

A vezérigazgató emellett azt mondta, bíznak abban, hogy a hatósági ár megállapításánál figyelembe veszik majd azokat a domborzati, népsűrűségbeli adottságokat is, amelyek nem a szolgáltatók működési hatékonyságától függnek, de nagymértékben meghatározzák az üzemeltetési költségeket.

                                                   Észak-Magyarország - napilap, 2011. szeptember 24.